| Tétel | Kovácsolás | Öntvény |
| Folyamat | A kovácsolás egy olyan eljárás, amelynek során kovácsgéppel fém nyersdarabokat alakítanak ki képlékeny alakváltozás révén, hogy bizonyos mechanikai tulajdonságokat, alakot és méretet érjenek el. A kovácsolás kiküszöböli az olvasztási folyamat során keletkező laza fémhibákat, optimalizálja a mikroszerkezetet, és teljes mértékben folyathatóvá teszi a fémet, így a kovácsolás mechanikai tulajdonságai általában jobbak, mint az azonos anyagból készült öntvényeké. A legtöbb fontos gépalkatrész, amely nagy terhelést és komoly üzemi körülményeket igényel, kovácsolt alkatrészeket alkalmaz. | Az öntés egy olyan folyamat, amelynek során a folyékony fémet lehűlés és megszilárdulás után az öntőüregbe juttatják, hogy megkapják a szükséges alkatrészeket. |
| Anyag | Kovácsanyagként széles körben használnak köracélt, négyszögletes acélt, szénacélt, ötvözött acélt, rozsdamentes acélt, valamint néhány színesfémet, amelyeket főként az űriparban és a precíziós iparban alkalmaznak. | Az öntés általában szürkeöntvényt, dectil öntöttvasat, temperöntvényt és "öntött acélt" alkalmaz. Gyakori színesfém öntvények: sárgaréz, ónbronz, wuxi bronz, alumíniumötvözet stb. | Azonos feltételek mellett a kovácsolt fém jobb mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik, míg az öntvény a formázásban jobb. |
| Megjelenés | A kovácsolt acél oxidációs reakciója a magas hőmérsékletű eljárás során enyhe kylin szemcséket okoz a kovácsolt vödörfogak felületén. Mivel a kovácsolás öntéssel történik, a formában lévő ráhagyás eltávolítása után elválasztó vonal marad a kovácsolt vödörfogakban. | Az öntővödör fogainak felületén homoknyomok és öntvénylerakódások találhatók. |
| Mechanikai tulajdonságok | A kovácsolási folyamat garantálja a fémszálak folytonosságát, és biztosítja a teljes fémáramlást, garantálja a vödörfogak jó mechanikai tulajdonságait és hosszú élettartamát, amely öntési folyamat összehasonlíthatatlan. | Az öntött alkatrészekkel összehasonlítva a fém szerkezete és mechanikai tulajdonságai kovácsolás után javíthatók. A kovácsolás utáni öntvényszerveződés, az eredeti terjedelmes kristály és oszlopos szemcse finom szemcsékké alakulása és az egyenletes izometrikus átkristályosodási szerveződés lehetővé teszi, hogy az eredeti szegregáció, a csontritkulás, a porozitás, a salakzárványok és más tömör anyagok szerkezete jobban illeszkedjen a tuskóba, ezáltal javítva a fém képlékenységét és mechanikai tulajdonságait.
A kovácsolás a fém kívánt alakjának elérése képlékeny alakítással, általában kalapáccsal vagy nyomással. A kovácsolási eljárás finom szemcsés szerkezetet biztosít, és javítja a fém fizikai tulajdonságait. A gyakorlatban a megfelelő kialakítás garantálja a szemcse áramlását a főfeszültség irányába. Míg az öntés fémalakító tárgyak előállítását jelenti mindenféle öntési módszerrel, azaz a folyékony fémet az előkészített öntőformába öntik, hogy egy bizonyos formát, méretet és tulajdonságokat kapjanak olvasztással, öntéssel, fröccsöntéssel vagy más öntési módszerrel, majd lehűlés, tisztítás és végső kezelés után kirázzák. |
