Európai országok kedden sietve vizsgálták ki a Balti-tenger alatt Svédország és Dánia közelében futó két orosz gázvezeték, az Északi Áramlat megmagyarázhatatlan szivárgásait.
Svédországi mérőállomások erős víz alatti robbanásokat regisztráltak ugyanazon a tengerszakaszon, ahol a gázszivárgások is történtek hétfőn az Északi Áramlat 1 és 2 vezetékeken – jelentette kedden a svéd televízió (SVT). Az SVT szerint az első robbanást helyi idő szerint hétfőn hajnali 2:03-kor (00:03 GMT), a másodikat pedig hétfő este 19:04-kor (17:04 GMT) rögzítették.
„Nem kétséges, hogy ezek robbanások voltak” – idézte az SVT kedden Bjorn Lundot, a Svéd Nemzeti Szeizmológiai Hálózat (SNSN) szeizmológiai előadóját. „Tisztán látható, hogyan pattognak a hullámok a fenékről a felszínre.” Az egyik robbanás ereje a Richter-skála szerint 2,3 volt, ami hasonló egy érzékelhető földrengéshez, és 30 dél-svédországi mérőállomás regisztrálta.
A dán kormány „szándékos cselekedetnek” tartja az Északi Áramlat gázvezeték szivárgásait – jelentette ki Mette Frederiksen miniszterelnök kedden. „A hatóságok egyértelműen úgy ítélik meg, hogy ezek szándékos cselekedetek voltak. Nem baleset volt” – mondta Frederiksen újságíróknak.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden kijelentette, hogy az Északi Áramlat csővezetékeinek szivárgásait szabotázsakció okozta, és a „lehető legerősebb válaszlépésekre” figyelmeztetett, ha az aktív európai energiainfrastruktúrát megtámadják. „Beszéltem (Mette) Frederiksen dán miniszterelnökkel a Nordstream szabotázsakciójáról” – mondta von der Leyen a Twitteren, hozzátéve, hogy most elengedhetetlen az incidensek kivizsgálása, hogy teljes mértékben tisztázzuk az „eseményeket és azok okát”.
Moszkvában Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak azt nyilatkozta: „Jelenleg egyetlen lehetőséget sem lehet kizárni.”
Az európai vezetők kedden kijelentették, hogy szándékosnak vélik a kettős robbanásokat, amelyek megrongálták az orosz földgáz Európába szállítására épített csővezetékeket, és egyes tisztviselők a Kremlt hibáztatták, azt sugallva, hogy a robbanásokkal fenyegetést akartak kiváltani a kontinensre.
A károknak nem volt közvetlen hatásuk Európa energiaellátására. Oroszország a hónap elején elzárta az áramlásokat, az európai országok pedig már ezt megelőzően is igyekeztek készleteket felhalmozni és alternatív energiaforrásokat biztosítani. Az eset azonban valószínűleg az Északi Áramlat gázvezeték-projektek végleges végét jelenti, amely több mint két évtizedes erőfeszítés mélyítette Európa függőségét az orosz földgáztól – és amelyet sok tisztviselő most súlyos stratégiai hibának tart.
Közzététel ideje: 2022. október 25.
