Az Egyesült Államok által alkalmazott agresszív és felelőtlen pénzügyi politikák jelentős inflációt váltottak ki világszerte, széles körű gazdasági zavarokat és a szegénység jelentős növekedését okozva, különösen a fejlődő világban, állítják globális szakértők.
Az elszabadult amerikai infláció – amely júniusban meghaladta a 9 százalékot – megfékezése érdekében az amerikai Federal Reserve négyszer emelte a kamatlábakat a jelenlegi 2,25 és 2,5 százalék közötti szintre.
Benyamin Poghosyan, az örményországi Jerevánban található Politikai és Gazdasági Stratégiai Tanulmányok Központjának elnöke a China Dailynek elmondta, hogy az áremelkedések megzavarták a globális pénzügyi piacokat, számos fejlődő ország rekordmagas inflációval néz szembe, és megbénítja a pénzügyi ellenálló képesség megteremtésére irányuló kísérleteit a különféle nemzetközi kihívásokkal szemben.
„Ez már az euró és néhány más valuta jelentős leértékelődéséhez vezetett, és továbbra is táplálni fogja az inflációt” – mondta.
A fogyasztók húst vásárolnak egy Safeway élelmiszerboltban Annapolisban, Maryland államban, miközben az infláció továbbra is növekszik.
Tunéziában az erős dollár, valamint a gabona- és energiaárak meredek emelkedése várhatóan a GDP 9,7 százalékára növeli az ország költségvetési hiányát idén a korábban előrejelzett 6,7 százalékról - mondta Marouan Abassi, a jegybank elnöke.
Az év végére az ország fennálló államadóssága várhatóan eléri a 114,1 milliárd dinárt (35,9 milliárd dollárt), ami a GDP 82,6 százaléka. Tunézia fizetésképtelenség felé tart, ha a jelenlegi pénzügyek romlása folytatódik – figyelmeztetett márciusban a Morgan Stanley befektetési bank.
Törökország éves inflációja júliusban rekordmagas, 79,6 százalékos szintet ért el, ami 24 év legmagasabb értéke. Augusztus 21-én egy dollár 18,09 török lírát ért, ami 100 százalékos értékcsökkenést jelent az egy évvel korábbihoz képest, amikor az árfolyam 8,45 líra volt egy dollárnál.
A kormány erőfeszítései ellenére, beleértve a minimálbér emelését, hogy megvédje az embereket a magas infláció okozta anyagi gondoktól, a törökök nehezen boldogulnak.
Tuncay Yuksel, egy ankarai használtcikk-bolt tulajdonosa elmondta, hogy családja az év eleje óta emelkedő árak miatt olyan élelmiszereket, mint a hús és a tejtermékek, törölt a bevásárlólistájáról.
„Minden drágább lett, és a polgárok vásárlóereje jelentősen csökkent” – idézte a Xinhua hírügynökség Yukselt. „Vannak, akik nem engedhetik meg maguknak az alapvető szükségleteiket.”
Az amerikai Fed kamatemelései „határozottan inflációt okoztak a fejlődő világban”, és a lépés felelőtlen – mondta Poghosyan.
„Az USA a dollárhegemóniát használja fel geopolitikai érdekeinek érvényesítésére. Az USA-nak felelősséget kell vállalnia tetteiért, különösen mivel az USA az emberi jogok globális védelmezőjeként festi le magát, aki mindenkivel törődik.”
„Tízmilliók életét teszi még nyomorúságosabbá, de úgy vélem, az Egyesült Államokat egyszerűen nem érdekli.”
Jerome Powell, az amerikai Federal Reserve elnöke augusztus 26-án arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok valószínűleg nagyobb kamatemelést fog bevezetni a következő hónapokban, és eltökélt szándéka, hogy megfékezze a 40 év legmagasabb inflációját.
Tang Yao, a Pekingi Egyetem Guanghua Menedzsment Iskolájának docense szerint Washington elsődleges prioritása az infláció csökkentése, ezért a Fed várhatóan a következő év nagy részében is folytatja a kamatemelést.
Ez globális likviditási válságot idézne elő, ami jelentős tőkeáramlást eredményezne a globális piacokról az Egyesült Államokba, és számos más valuta leértékelődését eredményezné – mondta Tang, hozzátéve, hogy a politika a részvény- és kötvénypiacok hanyatlását is okozná, és a gyenge gazdasági és pénzügyi fundamentumokkal rendelkező országok nagyobb kockázatokat viselnének, például a megnövekedett adósságfizetési hajlandóságot.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szintén figyelmeztetett, hogy a Fed árnyomás elleni küzdelmére tett kísérletei sújthatják a devizaadóssággal terhelt feltörekvő piacokat.
„A globális pénzügyi feltételek rendezetlen szigorítása különösen nagy kihívást jelentene a magas pénzügyi sebezhetőségű, megoldatlan világjárványhoz kapcsolódó kihívásokkal és jelentős külső finanszírozási igényekkel rendelkező országok számára” – áll a közleményben.
Átfolyásos hatás
Vu Haifeng, a Sencseni Adatgazdasági Intézet Fintech Központjának ügyvezető igazgatója szintén aggodalmát fejezte ki a Fed politikájának tovagyűrűző hatása miatt, mondván, hogy az bizonytalanságot és káoszt hoz a nemzetközi piacokra, és számos gazdaságot súlyosan érint.
Wu szerint a kamatlábak emelése nem csökkentette hatékonyan az amerikai belföldi inflációt, és az ország fogyasztói árait sem enyhítette.
A hivatalos adatok szerint az amerikai fogyasztói árak inflációja júniusig 9,1 százalékkal emelkedett a hónap elején, ami 1981 novembere óta a leggyorsabb emelkedés.
Az Egyesült Államok azonban nem hajlandó mindezt elismerni, és más országokkal együttműködni a globalizáció fellendítése érdekében, mert nem akar olyan érdekek ellen lépni, mint a gazdagok és a katonai-ipari komplexum – mondta Wu.
Wu szerint például a Kínára kivetett vámoknak, vagy más országokra kivetett bármilyen szankciónak nincs más hatása, mint hogy az amerikai fogyasztókat többet költik, és veszélyeztetik az amerikai gazdaságot.
A szakértők a szankciók bevezetését egy újabb módjaként látják az Egyesült Államoknak a dollárhegemóniájának megerősítésére.
A Bretton Woods-i rendszer 1944-es létrehozása óta az amerikai dollár átvette a globális tartalékvaluta szerepét, és az évtizedek során az Egyesült Államok megtartotta a világ első számú gazdaságaként betöltött pozícióját.
A 2008-as pénzügyi világválság azonban az abszolút amerikai hegemónia végének kezdetét jelentette. Az USA hanyatlása és „más országok”, köztük Kína, Oroszország, India és Brazília felemelkedése megkérdőjelezte az USA elsőbbségét – mondta Poghosyan.
Ahogy az Egyesült Államok egyre növekvő versennyel szembesült más hatalmi központok részéről, úgy döntött, hogy kihasználja a dollár globális tartalékvaluta szerepét, hogy megfékezze mások felemelkedését és megőrizze az amerikai hegemóniát.
A dollár pozícióját kihasználva az Egyesült Államok országokat és vállalatokat fenyegetett, mondván, hogy kivágja őket a nemzetközi pénzügyi rendszerből, ha nem követik az amerikai politikát – mondta.
„Ennek a politikának az első áldozata Irán volt, amelyre súlyos gazdasági szankciókat vetettek ki” – mondta Poghosyan. „Ezután az Egyesült Államok úgy döntött, hogy ezt a szankciópolitikát Kína ellen alkalmazza, különösen a kínai telekommunikációs vállalatok, például a Huawei és a ZTE ellen, amelyek jelentős versenytársai voltak az amerikai IT-óriásoknak olyan területeken, mint az 5G hálózatok és a mesterséges intelligencia.”
Geopolitikai eszköz
Az amerikai kormány egyre inkább elsődleges eszközként használja a dollárt geopolitikai érdekeinek előmozdítására és mások felemelkedésének megfékezésére, a dollárba vetett bizalom csökken, és sok fejlődő ország igyekszik felhagyni vele, mint elsődleges kereskedelmi valutával – mondta Poghosyan.
„Ezeknek az országoknak mechanizmusokat kellene kidolgozniuk az amerikai dollártól való függőségük csökkentésére, különben az Egyesült Államok állandó fenyegetése alatt fognak állni, hogy tönkreteszi a gazdaságukat.”
Tang, a Guanghua Menedzsment Iskola munkatársa azt javasolta, hogy a fejlődő gazdaságoknak diverzifikálniuk kellene a kereskedelmet és a finanszírozást a főbb kereskedelmi partnerek, valamint a finanszírozási források és a befektetési célpontok számának növelésével, az amerikai gazdaságtól való függőségük csökkentése érdekében.
A dollármentesítés rövid és középtávon nehézkes lenne, de egy élénk és diverzifikált globális pénzügyi piac és valutarendszer csökkenthetné az amerikai dollártól való függőséget és stabilizálhatná a nemzetközi pénzügyi rendet – mondta Tang.
Sok ország csökkentette az általa tartott amerikai adósság mennyiségét, és elkezdte diverzifikálni devizatartalékait.
Az Izraeli Bank áprilisban bejelentette, hogy Kanada, Ausztrália, Japán és Kína valutáit is felvette devizatartalékai közé, amelyek korábban az amerikai dollárra, a brit fontra és az euróra korlátozódtak.
Az amerikai dollár az ország devizatartalék-portfóliójának 61 százalékát teszi ki, szemben a korábbi 66,5 százalékkal.
Az egyiptomi jegybank diverzifikált portfólióstratégiát is fenntartott, és az idei év első negyedévében 44 tonna aranyat vásárolt, ami 54 százalékos növekedést jelent – közölte a Világ Aranytanács.
Más országok, mint például India és Irán, a nemzeti valuták nemzetközi kereskedelmükben való használatának lehetőségét vitatják meg.
Ali Khamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője júliusban a dollár fokozatos elhagyására szólított fel az Oroszországgal folytatott kétoldalú kereskedelemben. Július 19-én az iszlám köztársaság elindította a rial-rubel kereskedést a devizapiacán.
„A dollár továbbra is megőrzi globális tartalékvaluta szerepét, de a dollárvesztés folyamata felgyorsulni kezdett” – mondta Poghosyan.
A hidegháború utáni rend átalakulása elkerülhetetlenül egy multipoláris világ létrejöttéhez és az abszolút amerikai hegemónia végéhez vezet – mondta.
Közzététel ideje: 2022. szeptember 5.
