Az Énekeskönyv az első verses gyűjtemény hazámban,
a Nyugati Zhou-dinasztia korától a tavaszi és őszi időszak közepéig terjedő költészeti alkotást reprezentálja, amelyben a szerelem leírása nagy szerepet játszik.Az „Énekeskönyv” szerelmes versei melegek és romantikusak, tiszták és természetesek, a szív és a szív cseréje, valamint a szerelem és a szerelem ütközése.Bár a későbbi nemzedékek sok szerelmes költeménye irodalmi értékét tekintve messze alulmúlja az „énekeskönyvet”, az „énekeskönyv” örökségének és fejlődésének tekinthető.
Az úgynevezett Yireneknél, akiknek csak az egyik oldaluk van, a férfi naivan azt hitte, hogy száz éve szerettek egymásba, és ez az oldal csak száz év reinkarnáció után találkozik újra.Ezért, még ha az eleje "zöld az ég, a fehér harmat fagy, és az út hosszú és hosszú", akkor is felfelé mész, abban a reményben, hogy átlátsz mindenen, de a víz közepén vagy, mintha távol lenne tőled a sors és.
A világ csak azt tudja, hogy "a tisztességes hölgy úriember".Azonban ő
nem tudta, hogy a versben szereplő férfi minden nap elmegy a nádasba, hogy találkozzon a nővel, a keleti napfelkeltétől várva, amíg a nap utófénye menekülésre vonszolja a földet, és végül a Jujiuguanguan-hágó visszhangjáig. .Napról napra csalódottan felsóhajtottam, és másnap is reménykedve reménykedtem.
A férfiak és a nők nem akarják tudni, hogyan jöttek össze, csak tudják, hogy az együtt töltött idő a legjobb idő egymás életében.A férfiak azt akarják, hogy az idő egy szép pillanatban maradjon, míg a nők azt hiszik, hogy az idő olyan, mint egy szakadék.Felhangzik tehát a sóhaj, hogy "Célszerű együtt inni és megöregedni, a zongora és a derű a királyi családban van, minden szép".
"A halál és az élet össze van kötve, és te boldog leszel
partner, fogd meg a kezed, és öregedj meg a pároddal." Ez nem egy szerelmes vers, hanem egy eskü, amelyet a katonák tettek, mielőtt háborúba indulnának. De ez a megingathatatlan szerelem szinonimájává vált, amelyet évezredek óta örököltek De hány ember értheti meg, hogy az eskü csak ígéret a szélben. A szél úgy fúj, mint a pitypang, amely egyre messzebbre sodródik, és senki sem ragaszkodik hozzá. Az Énekeskönyv történetei már több mint elszakadtak egymástól. 2000 év, és több mint 2000 év van hátra Lu You és Tang Wan szomorúságából, hogy „bár a hegyi szövetség létezik, a brokát könyvet nehéz alátámasztani”; Liang Shanbo és Zhu Yingtai sérelmei, hogy „mindkettő pillangóvá és táncba fordul, és a szerelem és a szerelem nem szívtelen"; Nalan Rongruo és Lu "egy pár életük hátralévő részében, szeretik egymást, de nem egy vakrandi". A pusztaság egyre távolabb kerül tőlünk aznap, csak pompásan találkoztunk, szépen megfordult, és szépen elfeledkezett;a föld végeiről már nem szokás beszélni, mi csak egy fázis eleje és egy fázis vége vagyunk.
A költészet elhagyatott és szép szavakkal írja le azt, amit a szerző
személyesen látott, hallott vagy tapasztalt.Az eredmény az, hogy a költészet szép és elhagyatott, de se bánatban, se örömben nem, csak az ember süllyed bele.
Feladás időpontja: 2022-09-09